Hát igen... nehéz az anyák élete, nem is volt időm már 3 napja folytatni a blogunk, pedig nem unatkoztunk... :-Pelőször is: hatalmas köszönet a világ legjobb ANYUKÁJÁNAK, aki mint gyakorló nagymama 100%-osan vizsgázott! :-) mert hát ugyebár eljött az első nélkülem töltött…

kedvenc facebook kommentem:"A cukiságnak is megvannak a határai, de Skylie ezt is túllépte! :)"Köszi Szandi! :-)

A mai nap teljes sikernek tűnik több fronton is! 1. Skylie már egyáltalán nem visít ha bezárom kaja után. elmegy a helyére és lefexik, az sem zavarja, hogy mászkálok a szobában, a helyéről figyel, majd szépen elheveredik! :-)2. eddig minden ébredés után azonnal jött egy pisi,…

na, hát örömmel jelentem, a mai reggel azért nem volt annyira zökkenőmentes...először is, már nem elég éjjel 20 percig boldogítania engem, így éjjel 2-kor 1 órán keresztül szteppelt a fejem tetején. tényleg működik ha rámorgok... kb. 2 percig nyugton is van... aztán kezdődik…

Hát, ezen is túl vagyunk! az első egyedül töltött három óra! Miután ugye anyájának van mégegy szíve csücske, akivel azért így is szeretne foglalkozni, így kimentem Rumlesszal a suliba, Sky pedig itthon maradt egyedül. Előtte azért játszott egyet Balázzsal, megtekintette…

ahhoz képest, hogy milyen rossz állapotban van, arra azért van ereje, hogy 2 visítás között felmásszon a 70 centi magas ketrec tetejéig! aztán persze leesik és akkor van 10 másodperc csönd, de ez sem tart ki sokáig, jöhet az újabb üvöltözés! :-)

hááát... nem hittem volna, hogy ennyire pontos lehet a biológiai órája, de az! A mentrend: 2 óra alvás, 20 perc játék. Mindig. nem csak nappal... éjszaka is! :-) este 10-kor megvolt az utolsó etetés (tejecske mézzel), majd -Anonymus tanácsára- leköltöztem egy matraccal a földre…

Szeretném megköszönni a sok segítséget Ádiéknak, hogy első alkalommal elvittek megnézni, Laciéknak, hogy segítettek kiválasztani, Tinának, hogy újra eljött velem és tartotta bennem a lelket, Dokinéninek a féreghajtót, Attilának, hogy intézte a megfagyás elleni védelmet,…

Na, hát akkor egy kis beszámoló a nagy útról... ami remélem egy nagyon nagyon hosszú út kezdete, mind a kettőnk részére! :-)Egy kicsit aggódtam... Minden vágyam egy igazi, rossz, makacs, aktív kutya volt, akinek kimeríthetetlen a munkavágya... Amikor először elmentünk megnézni,…